"Time is a companion that goes with us on a journey. It reminds us to cherish each moment, because it will never come again. What we leave behind is not as important as how we have lived. After all Number One (Cmdr. William T. Riker), we're only mortals" (Captain Jean-Luc Picard, NCC-1701D, U.S.S. Enterprise - Star Trek VII - Generations)

2010. március 21., vasárnap

Előszó


Egy 90 éves nótáskedvű, dalosszivű dalait tartod a kezedben. Ezek a dalok születése 1938-tól 2009-ig tartott, melyeknek száma meghaladja a 120 darabot. Ezek közül válogattam össze egy párat és adom közbe ebben a könyvemben.

Zenei müködésem területei: -iskolai gyermekzenekar 25-30 személyből, hangszerek: hegedű, mandolin, gitár, piszton, akkordion és dob. Ezzel párhuzamosan fenntartottam egy 150-160 tagú, három szólamú gyermekkórust, melyekkel iskolai versenyeken mindig I.-II. helyezést értem el. Ennek elismerése képpen lettem kitüntetve a Munka Érdemrend II. fokozatával.

Ezekből a tehetséges gyermekekből alkottam később egy 6 tagú könnyűzenekart, melynek sikerei az egész környéket uralták. Hetente legalább két próbát tartottunk és igyekeztünk a mi dalaink mellett, a divatos siker-darabokkal is lépést tartani. Ennek tudható be, hogy munkánk eredményeképpen szombat és vasárnap bevonásával, havonta sokszor nyolc vendégséget is vállalhattunk. Egy-egy vendégség 3-4 hétig is el volt napolva, csak mi szerepelhessünk ott.

Tevékynségünk területei: Brassó környéki csángóvidék, Brassó városa, Brassó Pojána mulatói, átnyúlva Székelyföldre is, és más távoli vidékekre. Zenekarom hangszerei: hegedű, gitár, szaxofon, piszton, orgona, akkordion és dob. Ezekkel a legkényesebb igényeket is ki tudtuk elégiteni. Nekem mint primásnak, egyik fő erősségem volt, ha valaki valamilyen nótát rendelt, bármilyen időbeli távolságból is, azonnal bevettem a dalát és ezzel meg volt alapozva a siker. Nagy nótatárlat állt rendelkezésünkre. Primási tevékenységemet 65 évesen fejeztem be.

Mindezek után megszerveztem 18 tagú kis férfikórusomat, mellyel rövid idő alatt, 1998-tól 2009-ig, szintén feltornásztam a siker magaslatára. Tevékenységemnek fokmérője, hogy ötször vittek Budapestre, Vácra, Budaörsre, de Erdély szinten is minden nagyobb kórustalálkozón résztvettünk, ahol mindig rendkivűli sikert könyvelhettünk el. A kórus dalai kimondottan saját szerzeményeim voltak, mind alkalomszerű, népnevelő, lelkesitő dalok. Sajnos a kis kórus már kiöregedett, van közöttünk 93 éves és jómagam meg 91!

Dalaim kinyomtatását a hétfalusi nótáslelkü Géczi Sándor, a fiaival - Levente és Gellért - vállalták fel, amivel 91.-ik évfordulóm alkalmával leptek meg. A dalokat elektronikus kottára Potyó István, a kolozsvári Szent Mihály templom orgonaművésze dolgozta fel. A nyomdai előkészitést körültekintéssel és hozzáértéssel Sándor Levente végezte.

A könyv elő és hátlapját unokám Fekete Zoltán készitette. A könyvecske nyomtatása a székelyudvarhelyi Infopress Group nyomdában készült Petróczki Géza József, ügyvezető felelős tevékenysége alatt. Mindnyájuknak köszönettel tartozom!

Dalos kedvet kivánva mindnyájatoknak Tompa Mihály szavaival élve:

"Fiaim csak énekeljetek" !!

Keresztvár 2010 - Szeretettel a szerző

Fekete Lajos

---------------------------------------

És most pedig a kedvenc dalomból egy részlet következik (megjegyz. GG):

"Mert tanulni kell bár nehéz is néha,
Az élet kéri tőlunk számon majd.
Ez volt minden diáknak a sorsa
Sok magolás sok-sok éjszaka.

Egy kis szerelem, bohóság és játék,
Ez mind a mi szivünkbe belefér,
Diákélet gyönyörű volt mindig
Senkivel se cserélném el én!"

Fekete Lajos - Diáksors

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése